Másfél éve ismertem...legalábbis azt hittem.
Az elején csak beszélgettünk, semmiségekről, majd egyre mélyebb dolgokról. Megnyugtatott ha kellett, s örömömet is megosztottam vele.
Nehezen nyílt meg, s ez vonzott hozzá, mint lepkét az éjszakai fény. Mindennapossá váltak beszélgetéseink, életem részévé vált,...s ő ezt tudta.
Majd megtörtént az, amitől minden lány retteg, beleszerettem. Féltem, küzdöttem az érzéstől, többet ér a barátság,az hogy van. Nyáron még jobban vonzottál, mert nem küldtél el, nem mondtad, hogy nem, sőt hívtál, hogy menjek fel, találkozzunk. Munka pénz, s élet miatt nem mentem, akkor sokáig beszélgettünk.s tudtam rád tudnék nézni mint szerelmemre.
Ősszel bevallottam neked, szeretlek, több vagy mint barát. Hiba volt. " A szerelmet a hazugság elronthatja, de az igazság még jobban." - milyen igaz ez. :(
Közölted érezted mit érzek irántad, de te mást szeretsz. Összetörtem, de örültem boldog vagy. Maradok barátod.
Utána nekem rossz napok jöttek,...munka, család stb....neked írtam egyedül le gondolataim. Azzal hogy leírtam, s te válaszoltál nekem segítettél. Akkor a te leveleidnek köszönhetem hogy nem csináltam butaságot.
Bejelöltelek ismerősként 1 közösségi portálon, írtam 1-2 megjegyzést. Majd 1 lány is bejelölt engem, s innentől törtem össze jobban, erősebben mint valaha. Kiderül 2 hónapja ismer (mintha annyi idő elég lenne bárki megismeréséhez). Egy nap jött egy levél a lánytól, érdeklődik mi van köztünk, mert tetszel neki,... Válaszom: csak ismerősök vagyunk, s felőlem szerethet. (de ezt miért tőlem kell megkérdezni?) A lány, később tudtam meg, drukkolt, hogy nehogy nekünk összejöjjön, kedves nem? Nem ítélem el, te főnyeremény vagy, mégha Te nem is így gondolod.
Majd töröltél mindenhonnan, szó nélkül...ezután nem kerestelek, csak most írtam meg ezt a kis bejegyzést. Mert életemben Te is 1 bejegyzés maradsz, igaz sose felejtelek. Magad képére formáztál, s majd belehaltam, amikor a "szobrásznak nem tetszik műve, összetöri".
Kívánom légyj boldog azzal a lánnyal, vagy bárkivel, teljesüljön minden kívánságod, s élj hosszú életet egészségben, boldogságban s gazdagságban!!!!!!!!!
.....
Már csöndesen szeretlek,
szelíd szavam se szól.
Könnyebb neked, ha vágyam
csak hangtalan dalol.
Nem várlak, nem kereslek,
nem álmodom veled,
feloldom gondod, vétked,
mit én hoztam neked.
S a csöndes könnyek éjén
én áldva áldalak,
köszönnöm kell, hogy voltál
egy boldog pillanat.
Lenyugszik lassan bennem
a lánggal égő láz,
de életedre titkon
tekintetem vigyáz. :)
